2014. május 14., szerda

Süti...

...és nem is akárkiknek (elsősorban)!

Ma írta a biológia érettségit pár barátom. Gondoltam, meglepem őket.
Gréti barátnőmnek pedig, már kb. 2 hónapja megígértem, hogy egyszer neki is sütök valamit. Így jött, hogy mindenképp meg kell ünnepelni, hogy mindkettőnknek ezzel a nappal vége is az érettségi írásbeliknek. :)
Olyan jó volt, hogy egy csomó jó barátommal megtudtam osztani ezt a csodás gasztronómiai alkotást! (Azért remélem, hogy tényleg ízlett mindenkinek!)

Anyukámnak pedig köszönöm, hogy szerzett nekem díszeket és, hogy besegített! :)

 A békáknak pedig nagyon örültem, mert biológia tanárunknak ez a kedvenc állata. (Még szép, hogy ő is kapott belőle! :)

A csokis muffin receptje:

Hozzávalók: 
  • 30-30 dkg liszt, cukor, vaj(margarin)
  • 5 dkg kakaópor (nem cukrozott)
  • 6 evőkanál sárgabaracklekvár
  • 1 sütőpor
  • 4tojás
  • kb. 10 dkg apróra tört csoki (bármilyen)
Elkészítés: 

Összekeverjük a lisztet, a cukrot, a kakaóport és a sütőport.
Majd egy másik tálban a meglágyított vajat, a tojásokkal és a baracklekvárral összekeverjük.
A két keveréket összedolgozzuk, majd beleszórjuk az összetört csokoládét.
A papírcsészékkel kibélelt formákat csak félig töltjük meg a masszával, majd előmelegített sütőben 180°C-on készre sütjük kb. 15-20 perc alatt.

Jó étvágyat hozzá! :)


Pár kép, amit a barátaim küldtek nekem:
Süti a kis jázminokkal :)

Grétitől (Jól elvoltunk.- Éljen az érettség és a gyerekkor!)

És tényleg annyira örülök...nagyon hálás vagyok! 
A barátaimért, a családomért... Annyira jó volt, hogy az elmúlt pár napban mindig csak szeretetet, békességet, segítséget és megértést kaptam tőlük.
Köszönöm! :)

2014. május 4., vasárnap

Elballagott a vén diák :)

Szebben nem is tudnék fogalmazni a ballagás napjáról, mint drága édesanyám:
http://jerzsok.blogspot.hu/2014/05/ballagtunk.html

Nagy hálával tartozom a jó Istennek, hogy idáig elkísért, megtartott. És tudom, hogy az elkövetkezendő heteken sem fog magamra, magunkra hagyni minket az érettségin!

Csodálatos virágaim, melyek illata egész héten betölti a szobámat...


Már nagyon izgulok az érettségi miatt, de olyan jó, hogy rengeteg barátom mellém áll és biztatnak. Fantasztikus érzés! :)

Édes, kedves szüleim is felkészítettek és bevásároltak nekem a vizsgákra...
Köszönöm! :)

Amit pedig egy örök életre a szívembe vések...

2014. március 18., kedd

Pár kép...

..egy túráról...

...a szobám ablakából...

...a legszebb virágról...

...a naplementéről...

...a kertből....

...és megint a kertből. :)


2014. március 3., hétfő

Tavaszi kiránduláson

Nincs is jobb annál, mint amikor a suliban sí szünetet hirdetnek (pedig nincs is hó és síelni sem tudok).
Szóval úgy döntöttem, hogy most jól jönne egy kis kirándulás. Persze, csak úgy térkép, elemlámpa, gyufa és a haza jutáshoz szükséges busz menetrendje nélkül -elindultunk.
Ezekre természetesen mind szükségünk lett volna.
 Dobogókőtől Visegrádig tartott az utunk, a kéktúra útvonalán.
De hiába a korán indulás vasárnap, mert így is Pomázon legalább 50 percet kellett várnunk a buszra.

Gondoltam - nem lesz nagy baj, ha nincs nálunk térkép, hiszen már jártam azon az útvonalon és csak a kéktúra jelzéseit kell követni. 
Ééés...valahogy egy elágazásnál nem vettük észre, a már nagyon halvány jelzést a fán. Így a másik irányba mentünk, mentünk, mendegéltünk - és még mindig mentünk- amikor egyszer csak észre vettük, hogy: ,,Hova tűntek a jelzések? Aaajjajj...na, akkor vissza...!"  
Pedig olyan jó érzés volt, hogy az út lefelé vezetett. Vissza felé már kevésbé volt jó. Főleg, hogy talán ezen a szakaszon lettünk a legsarasabbak. :D
Ami nagyon izgalmas volt, hogy láthattunk egy őzet (vagy szarvast?) az erdő sűrűjében. És láttunk még rengeteg hóvirágot, és megismertük a pirosló hunyor nevű (védett!) gyönyörű szép sötét zöldes- lilás virágot.

A vége felé már növelnünk kellett a tempónkon, mert lassan besötétedett. (Persze az elemlámpára szükség lett volna. De éljenek az okos telefonok, és a rajta lévő elemlámpa alkalmazás!)
Már teljesen sötét volt, amikor a Fekete-hegyi rétre értünk. Gondoltuk ott aludhatnánk -csak úgy szabad ég alatt- mert nem volt annyira hideg (de, ha lett volna gyufánk, akkor tüzet is rakhattunk volna) és még szúnyogok sem voltak. De sajnos nem lehetett.

Visegrádon másfél órát kellett várnunk a buszra, pedig már nagyon fáradtak voltunk és a lábaim is sajogtak a fájdalomtól. Szinte nem bírtam nyitva tartani a szememet a buszon és a metrón sem. Este elég későn értünk haza, -pedig nem így terveztem.

De mindent együtt véve nagyon jó és szép túra volt! Én nagyon jól éreztem magamat!
Éljen a tavasz és a napsütés*! :)


*és a sár.

2014. január 8., szerda

A trüffel torta

Általában elég hamar elfelejtek apróbb gondolatokat, teendőket...de ezt a kérést nem utasíthattam vissza...
Ugyanis kedves barátaimnak annyira ízlett a csokis muffinom, amit az osztálykirándulásra vittem, hogy azt kívánták, hogy valami nagyon csokisat süssek nekik szülinapjukra.
Lehet, hogy ők ezt idő közben el is felejtették, de én, hogy felejthettem volna el? 
,,Végre még egy alkalom, amikor süthetek valami finomat!"- gondoltam magamban.

Ééés végül elérkezett az idő....sütni kéne valami nagyon csokisat...
Én a muffint elég egyszerűnek találtam és már sokszor sütöttem. (főleg, hogy a múltkori csokis muffinomat egy kicsit elrontottam - kevesebb kakaóport tettem bele, mint kellett volna... :( de attól függetlenül jó volt az íze.)
Így tehát következik a "B" terv. 
Ugyanis nem régiben, anyukám húga olyan finom trüffel tortát csinált, hogy muszáj volt elkérnem a receptjét.
Nem maradt más választásom...akkor tortázzunk! (Azt jó tudni, hogy eddig még egyedül nem nagyon készítettem tortát.)
*Level up: cakes*

Az előkészületek:
                                

A végeredmény:


Még egyszer nagyon boldog születésnapot, Kriszti és Robi! :)


- Bár elég sok időbe telt elkészítenem, de sok tapasztalatot szereztem és még a kreativitásomat is kiélhettem, szóval megérte. 
- Ami a legjobban esett: az a sok pozitív visszajelzés, hogy milyen finom lett. 
        Ennek annyira örülök! :)))  
- És még egyszer nagyon szépen köszönöm a receptet Mari!

Trüffel torta
Hozzávalók:
  • 50 dkg étcsoki
  • 1,25 dl tej
  • 25 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • csipetnyi só
  • 4 tojás
  • 10 dkg étkezési keményítő
  • 25 dkg liszt
  • 5 dkg kakaópor
  • 1 zacskó sütőpor
  • 5 dl tejszín
  • 1,5 dl whisky - én ezt kihagytam
  • díszítéshez 2 ek kakaópor
  • forma kikenéséhez margarin
A csokiból 10 dekát feldarabolunk, majd a felmelegített tejben felolvasztjuk és hagyjuk kihűlni.
A margarint a cukorral, a vaníliás cukorral és csipetnyi sóval habosra keverjük.
Egyenként beledolgozzuk a tojásokat és közben apránként beleszórunk 5 dkg keményítőt.
A lisztet a maradék keményítővel, a kakaóporral és a sütőporral összekeverjük és a csokis tejjel váltogatva, apránként a masszába vegyítjük.

A tésztát margarinnal kikent 26 cm-es kapcsos tortaformába simítjuk, előmelegített sütőben 175 fokon kb 1 órát sütjük. Szükség esetén az utolsó 10 percben sütőpapírral lefedhetjük. Karimától óvatosan elválasztjuk és rácson hűlni hagyjuk.

A trüffelkrémhez a maradék feldarabolt étcsokit a felmelegített tejszínben állandóan kevergetve megolvasztjuk. Keverőtálba öntjük és kb 2 órára hűtőbe tesszük. A tortalapot keresztbe félbevágjuk. Az alsó lapot a whiskyvel meglocsoljuk majd karimát pattintunk köréje.

Habverővel a hideg tejszínes krémet 1-2 perc alatt habosra keverjük, kb. 1/3 részét az alsó tortalapra simítjuk és a felső lappal befedjük. A karimát eltávolítjuk és a tortát a megmaradt krém felével bevonjuk. A többi krémet csillagcsöves nyomórózsába töltjük és a torta tetejére körben nagy krémrózsákat nyomunk. Legalább 1 órára hűtőbe állítjuk. 

,,A jó sütemények legtitkosabb összetevője (amit most elárulok nektek)....hogy szívből, sok szeretettel készítsük!" ;)